https://www.zeit.de/politik/ausland/2020-05/viktor-orban-ungarn-regierungschef-fidesz-partei-nationalismus/komplettansicht

DIE ZEIT: Viktor Orbán - Verführt von der dunklen Seite der Macht

DIE ZEIT: Orbán Viktor - Akit elkapott a hatalom sötét oldala 

Orbán Viktor tíz éve uralkodik Magyarországon. Elérte a célját: az 1989-es szabadságharcos átalakította az országot tekintélyelvű jellegzetességekkel rendelkező illiberális állammá.

Ulrich Krökel (DIE ZEIT) elemzése     2020. május 29., 12:44, 333 megjegyzés

Orbán Viktornak sok ünnepelni valója van manapság. Az ötszörös apa 57 éves lesz a pünkösd-vasárnap. Ezt megelőzően pénteken ünnepelte a magyar miniszterelnök tizedik hivatali évfordulóját. Bár a kerek évfordulónak lábjegyzettel kell rendelkeznie, mert 1998 és 2002 között is Orbán volt a kormányfõ. De végül is a második beiktatás 2010. május 29-én alapította meg az Orbán-korszakot Magyarországon. Ragyogó választási győzelmével, amely jobboldali-nemzeti Fidesz pártjának kétharmados többségét eredményezte a parlamentben, képes volt megindítani azt az "országos forradalmat" az országban, amelyet évek óta többször megígért.

"Rendszert nem lehet megváltoztatni, hanem csak megdönteni és  egy újat létrehozni" - mondta Orbán akkoriban. A forradalom végrehajtási terve már régen a fiókban volt. A napirendet az új médiatörvény uralta. Orbán közvetlen hozzáférést kapott az állami televíziós és rádióállomásokhoz, valamint az MTI hírügynökséghez, de a magán médiát is kormányzati ellenőrzés alá vonta. A következő években a fennmaradó független kiadókat gazdasági nyomás alá helyezte. Az eredmény: A Határok nélküli Riportereknek a sajtószabadságról vezetett világméretű rangsorában Orbán 10 éve folyamán a 23.-ról a 89. helyre esett Magyarország.

A médiatörvény azonban csak a kezdet volt. A Fidesz kormány 2010-ben frontális támadást indított a liberális, demokratikus jogállam ellen. A párt sebtiben megváltoztatta az előnyére a szavazati törvényt. Mindenekelőtt Orbán az alkotmányt íratta át. A 2011. áprilisi új alaptörvény ugyan nem szüntette meg a hatalommegosztást, hanem egyértelműen korlátozta a parlament és az igazságszolgáltatás hatásköreit. Ettől kezdve a hatalom a kormány központjában koncentrálódott.

Nemzeti nagyság és függetlenség, Isten és haza

De mihez volt szüksége Orbánnak erre a hatalomra? Hogy milyen Magyarországra törekszik, azt a Preambulumba íratta, amely a Nemzeti Hitvallás címét viseli, és a következő mondattal kezdődik: "Büszkék vagyunk arra, hogy I. Szent István királyunk 1000 évvel ezelőtt szilárd alapokra építette a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette." Nemzeti nagyság és függetlenség, Isten és a haza uralja a hitvallást. A személyes szabadság és az emberi méltóság alárendeltek, és ezeket a családdal, a hűséggel, a hittel és a szeretettel együtt említik.

Világszerte megerősödött akkor az államjogászok tiltakozása. De Magyarországon Orbán kurzusa nagyon népszerű volt. Ennek sok köze volt a posztkommunista előd kormány kudarcához, Gyurcsány Ferenc alatt, akit a "hazugság miniszterelnökének" csúfoltak. A szocialisták ezután a korrupciós botrányok mocsárába süllyedtek. Az erre emlékekezés évvel később is segített Orbánnak. A Fidesz ismét megnyerte a 2014. évi parlamenti választást. Utána Orbán már nem jelentett be forradalmat, hanem leírta a tennivalókat: "Az új állam, amelyet mi Magyarországon hozunk létre, egy illiberális állam, tehát nem liberális állam." Ezzel alakot öltött az a kifejezés, amely az Orbán-korszakra leginkább érvényes: illiberális demokrácia.

A kifejezést gyakran abszurdnak vagy legalább is ellentmondásosnak nyilvánítják. Nincs demokrácia  szabadság nélkül - állítja az európai alkotmány- jogászok és politológusok nagy többsége. Maga Orbán ugyanakkor a 2014-es definíciójában ragaszkodott ahhoz, hogy "nem a demokrácia alapvető, szabadságot jelentő alapelveit, hanem csak a liberalizmust mint ideológiát utasítjuk el". Ez elsősorban a kisebbségek védelmére és kibontakozási jogaira irányult. És Orbán számára ez egyáltalán nem volt elméleti kérdés. Ezt bemutatta a 2015/16 migrációs válságban. Nemcsak a keresztény nyugat véderejének nyilvánította Magyarországot a muszlim tömeges bevándorlás ellen, hanem ennek megfelelően is cselekedett.

Amikor a balkáni Európába vezető útvonalon 2015 nyarán egyre több menekült, különösen Szíriából, Irakból és Afganisztánból menedéket keresett, a magyar kormány szándékosan visszatartotta a humanitárius segítséget, mindaddig, amíg Németország elhatározta  a rászorulók befogadását. Röviddel ezután Orbán katonákat küldött a déli magyar határhoz, hogy építsenek NATO huzalból készült kerítéseket. Megtagadta a menekültek szolidáris elosztását az EU-n belül, szorosan összetartva más kelet-európai országokkal. Éppen két héttel ezelőtt határozott úgy az Európai Bíróság, hogy a menedékkérők számára felállított tranzit táborok börtönökkel azonosak.

"Bebizonyosodik, hogy mi vagyunk Európa jövője"

Mindenekelőtt a kompromisszumokat kizáró migrációs politika tette Orbánt az új nacionalista jobboldal ikonjává Európában 2015 után. Ebben az esetben is ragaszkodott a saját nézetéhez. Nem ő mozdult jobbra, hanem a Nyugat árulta el Európa lényegét. Legfontosabb politikai bálványa, a volt szövetségi kancellár, Helmut Kohl  halála után mondta Orbán 2017 nyarán: "A berlini fal ledöntése után Közép-Európában azt hittük, hogy Európa a jövőnk. Most úgy néz ki, hogy mi vagyunk Európa jövője." Még akkor is nehéz volt egyeztetni az EU valóságával, még akkor is, ha egy további év telt el azelőtt, hogy az Európai Parlament jogállami eljárást indított Magyarország ellen, mert ez szisztematikusan felszámolta a hatalommegosztást.

Végül, 2019 tavaszán a konzervatív Európai Néppárt (EPP) felfüggesztette a Fidesz tagságát, mivel Orbán pártja nyíltan antiszemita plakátokat ragasztott mindenhova Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és George Soros USA-milliárdossal az európai választások évében. Orbán a korábbi években kedvenc ellenségének választotta a magyar-zsidó gyökerekkel rendelkező liberális amerikait. A kormány többek között a Soros által alapított Budapesti Közép-Európai Egyetemet kiűzte az országból.

Az Soros-ellenes kampány különösen vakító fényt vet Orbán Viktor hosszú útjára és a radikálizálódására. Mivel az 1989 körüli forduló éveiben az újonnan képesített ügyvéd maga is a Soros Alapítványnál dolgozott. Még ennél is több: Orbán az akkori legerőteljesebb liberális forradalmárok közé tartozott. A Budapesti Hősök terén 1989.június 16.-i beszéde még történelmi formátumú is volt. Mivel aznap Nagy Imre koporsóját át kellett költöztetni. Az 1956-os magyar felkelés után a reformkommunistát megfosztották a miniszterelnöki posztjától, kivégezték és tömegsírba vetették. Az uralkodó szocialisták 1989-ben a megértés jelét akarták adni. Az ellenzék tovább ment. Amíg Orbán el nem jött.

"Ha hiszünk az erőnkben, akkor véget vethetünk a diktatúrának" - fogalmazott a fiatal politikus, és követelte a szovjet hadsereg azonnali kivonulását több százezer ember előtt. A nemzet többi része a tévében figyelte az eseményeket. Az előadás hirtelen híressé tette a 26 éves Orbánt. Abban az időben liberális, nyugat-orientált reményjelzőnek tekintették, akit Kohl kancellár meghívott és politikai neveltjének kezelt. Továbbra is felmerül a kérdés, hogyan válhat egy ilyen szabadságharcos az új nacionalizmus forradalmárává?

Minden hatalom tőle származik, ha ő is úgy akarja

A bolgár politológus és Orbán-ismerő, Ivan Krastev a magyar miniszterelnököt olyan emberként látja, "aki egyszer beleszeretett a szabadságba, mint energikus, gátlástalan és tehetséges politikai újonc", hogy később a hatalom sötét oldala elcsábítsa. De Kelet-Európában a Nyugattal való csalódás szintén jelentős szerepet játszik. Három évtizeddel a hidegháború vége után széles körben elterjedt az érzés, hogy kitartóan „másodosztályú európainak” tekintik őket. Ezzel szegült Orbán szembe - eltúlzott büszkeséggel.

A lényeg azonban az, hogy a tíz év „orbánizmus” után Magyarországon van valami más: az önmagát forradalmárnak kinevező Orbán hibrid rendszert hozott létre az országban a demokrácia és az antiliberális autokrácia keverékéből. Idén tavasszal a Corona-világjárvány ideális példa volt ennek működésére. Március végén Orbán a parlamentben odakiáltotta az ellenzéknek: "Önök nélkül oldjuk meg ezt a válságot." Vészhelyzeti törvényt nyújtott be, és a Fidesz kétharmados többsége felhatalmazta arra, hogy rendeletekkel kormányozzon. Határidő nélkül. Parlamenti ellenőrzés nélkül.

A kritika felélénkült itthon és külföldön. Beszéltek a "puccsról" és "a diktatúrára való áttérésről". Orbán azonban okos taktikával a túlzásokat ellenfelei ellen fordította. Amikor az országban alacsony maradt a korona-vírus esetek száma, május közepén bejelentette a várható "Járvány feletti győzelemet". Megtette mindazt, amit meg kellett tennie. A jövő héten vissza fogja adni a parlamentnek a felhatalmazást. Arra sürgette kritikusait, hogy kérjenek bocsánatot a hamis puccs-vádaskodások miatt. Ami azonban mégiscsak megmaradt a 2 hónapos "koronás" uralkodásból, az az üzenet, amely szerint Magyarországon minden hatalom Orbánból származik, ha ő is úgy akarja. Tehát ha ez volt a tesztfutás, akkor a kísérlet sikeres volt.