Gerlald Knaus (49), az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) [European Stability Initiative] vezetője Berlinben. A Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás feltalálójának tekintik, az európai politikusok - elsősorban Merkel - tanácsadója. 

(Martin Lengemann / Ullstein / WELT)

Veszélyben a demokrácia

Az EU-nak abba kell hagynia az autokraták - mint Orbán -  feltétel nélküli támogatását

Szerző: Gerald Knaus, 24.04.2020, 18.00 Uhr

Magyarország miniszterelnöke úszít az EU ellen, amikor csak teheti, ám az EU-milliárdaikat mégis szereti elfogadni. Aris Oikonomou/ AFP

A Marshall-terv indulásakor Európa romokban hevert. Abban az időben, 1948 és 1952 között teremtették meg a több évtizedes fellendülés alapját, stabilizálták a fiatal demokráciákat és kezdeményezték az európai együttműködést.

Ha most a corona-válságot követő újabb Marshall-tervről beszélünk, Európa újjáépítéséről, akkor az 1948. évi körülményekkel csak korlátozott mértékben lehet összehasonlítani. Ma a remény felébresztése és az európai együttműködés jövőjének biztosítása a célkitűzés.

Az olasz kormányfő: Giuseppe Conte a corona járványról mint „szökőárról” beszél, amely elöntötte országát. Emiatt el lehet-e pusztítani az európaiak között évtizedek óta felépült bizalmat?

Emmanuel Macron francia elnök egy „igazság pillanatáról” beszél, és figyelmeztet, hogy a populisták hamarosan hatalomra kerülhetnek „Olaszországban, Spanyolországban, talán Franciaországban és másutt”. És Conte-hoz hasonlóan összeurópai erőfeszítéseket követel. De vajon a szolidaritás növekedésével automatikusan csökken-e a populizmus?

Az elmúlt években különösen Magyarország és Lengyelország profitált az európai strukturális alapokból. Jelenleg mindkét kormány ellen folyamatban van az alapvető európai értékek "súlyos és tartós megsértése" miatti eljárás. A corona válság mellett az EU-országokban a liberális demokrácia is válságban van.

Ezek miatt nemcsak nagyobb, hanem valódi szolidaritásra van szükség. De hogyan is néz az ki?

Magyarország 2014 és 2020 között 25 milliárd euró strukturális támogatást nyert el. A 2018-as választások előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök büszkén megemlítette az országos infrastrukturális projekteket: "Alig tudunk építeni elegendő turisztikai létesítményt, kerékpár utat, vendégházat és wellness szállodát."

Ugyanakkor a pénz egyáltalán nem békítette ki az Orbán kormányt az EU-val. Éppen ellenkezőleg. Évekkel ezelőtt Orbán "Brüsszel" -nek üzent hadat: "Globalisták" üldögélnek ott - mondta, akik el akarják pusztítani a nemzetállamokat. Ezért az oszmánok, a Habsburgok és a Szovjetunió elleni küzdelem után ismét elérkezett "az ellenzék és az ellenállás ideje". Orbán már régóta hangoztatja, hogy Magyarország a kormányzás új formáit keresi: "azokat a rendszereket megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisak, talán még nem is demokratikusak, mégis sikeresek a nemzetek számára".

Hosszú utat tett e cél elérése felé. Március végén a Parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé tette Orbán számára, hogy határidő nélkül rendeletekkel kormányozzon. E célból új bűncselekményeket sorolnak fel, ami azt jelenti, hogy azokat a személyeket:  polgármestereket, orvosokat vagy újságírókat - akik a corona krízisben  állítólag "elferdítik az igazságot" - öt év börtön fenyegeti.

Az Európa Tanács főtitkára [Marija Pejčinović Burić (Horvátország)] felhívta a figyelmet, hogy a korlátlan és ellenőrizetlen kivételes állapot/vészhelyzet veszélyeztetheti a demokratikus alapelveket. A luxemburgi külügyminiszter: Jean Asselborn kijelentette, hogy az EU nem fogadhatja el az egyik tagállamában a „diktátor kormányt”.

Ugyanakkor az EU úgy döntött, hogy az EU strukturális alapját felhasználja 37 milliárd euró mobilizálására a corona válság leküzdésére. Ebből a pénzből Olaszország, a vírus által leginkább érintett ország, bruttó hazai termékének (GDP) 0,1 százalékát: 2,3 milliárd eurót kapott, Magyarország viszont GDP-jének csaknem 4% -át, azaz több mint 5,6 milliárd EUR-t. Az EU Bizottság egyik tagja elismerte, hogy ez nem „optimális elosztás”, hanem az elosztási kulcsot évekkel ezelőtt, 2013-ban állapították meg.

Orbán viszont azt állította, hogy Brüsszeltől nem kapott semmilyen támogatást: "Segítség Kínából és a Török Tanács tagjaitól érkezett." Dagályos, túláradó dicsérettel  köszönte meg 160.000 maszk adományt Üzbegisztánból és Azerbajdzsánból. Így vált az EU láthatatlan pézautomatává.

A demokrácia szintén veszélyben van Lengyelországban. Az Európai Bizottság már 2017-ben panaszt tett a "jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértésének veszélye" miatt. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága figyelmeztett a szovjet mintájú igazságszolgáltatási rendszer miatt, amelyben a bíróságok, az ügyészek és a bírók ellenőrzése a kormány kezében van.

Azóta minden csak rosszabbá vált. Ugyanakkor az EU kérdés feltevése nélkül 86 milliárd euró összegű strukturális támogatást nyújtott Lengyelországnak a 2014 és 2020 közötti időszakra.

Ennek eredményeként a hatalom koncentrálódott a lengyel igazságügyi miniszter kezébe, mint egyetlen más demokrácia Európában. Zbigniew Ziobro fegyelmi eljárást kezdeményezhet a körülbelül 10 000 lengyel bíró ellen. Főügyészként ellenőrzi az összes lengyel ügyészt és bármilyen esetben közvetlenül beavatkozhat. 2018 februárjában akkori helyettese elismerte: "A bíráknak mindig az állam oldalán kell lenniük."

========

A luxemburgi Európai Bíróság (EuB) a lengyel kormány által a Lengyel Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott új fegyelmi kamara megszüntetését követeli. Még nem világos, hogy Varsó elfogadja-e ezt az ítéletet.

Hamarosan az EU egyik tagállama kérdésessé teheti Európa  legfontosabb bíróságának tekintélyét. Ha a lengyel kormány végül is nem fogadja el az Európai Bíróság határozatát, ez drámai eszkaláció lesz, amely az EU-t olyan válságba sodorhatja, amely még a Brexitet is felülmúlhatja. Mert éppen az sérülne meg, ami az EU-t bensőségesen összatartja: a hit, hogy értelme van a közös szabályokért küzdeni Brüsszelben, mert ezeket azután az egész EU-ban alkalmazzák és független bíróságok hajtják végre.

A jogállamiságba vetett bizalom elengedhetetlen az Európai Unió fennmaradásához. A nemzeti bíróságok egész Európában elfogadják a többi tagállam bíróságainak ítéleteit. Amint a bírók elkezdenek kételkedni, hogy bizonyos tagállam bíróságai hatékony jogvédelmet nyújtanak-e, ez a jogrendszer széttöredezik.

A kétségek már most növekednek. Februárban a Karlsruheben a Tartományi Bíróság leállította egy lengyel állampolgár kiadatását, mivel kétségbe vonta, hogy van-e esélye "tisztességes eljáráshoz" Lengyelországban.

A magyarországi és lengyelországi fejlemények mély strukturális problémát tártak fel az EU számára: ott nincsenek meggyőző eszközök a jogállamiság védelmére.

Az EU Bizottság 2019-ben konkrét javaslatot tett a támogatások és a demokrácia kritériumainak összekapcsolására. De eddig nem történt reform. Ha a corona válság a támogatások kiterjesztésével jár, ezt ki kell javítani. Mert a feltétel nélküli szolidaritás gyengíti Európát.

A Marshall-terv annakidején ugyancsak pénzről, sok pénzről szólt. 1948 és 1952 között az Egyesült Államok 13,2 milliárd dollárt bocsátott rendelkezésre a háború utáni Nyugat-Európa újjáépítésére. Ez ma összesen 115 milliárd eurónak felel meg.

De nem a pénz volt döntő jelentőségű a terv történelmi sikere szempontjából. Az Egyesült Államok kormányának politikai elképzelése is volt: megerősíteni az európai demokráciákat, és ezzel védeni őket a belső és a külső ellenségektől. A hangsúly az értékekre irányult: az európai integráció előmozdítására, a nyugat-európai demokráciák megbékélésére. És a nyilvánosság tájékoztatására is: 1950 júniusában 50 különféle Marshall-terv dokumentumfilmet mutattak be Nyugat-Európában, Olaszországban filmvetítőkkel és hangszórókkal felszerelt autók vezettek az országon keresztül, hogy ismertessék a Marshall-tervet: így vált legendává.

Az EU strukturális alapjai évek óta az az európai történelem legnagyvonalúbb pénzátutalásait intézték az országok között, ennek ellenére nem játszanak szerepet az EU értékelésében. A szolidaritásnak az értékeken kell alapulnia. A pénz viziók, elképzelések nélkül értéktelen. A segítség nyújtásához stratégia szükséges. Az EU-ba való belépés előfeltétele a jogállamiság - ez az előfeltétel legyen érvényes a segélypénzekre is.

Az EU tagországainak egy bátor lépést kell mérlegelni: olyan szolidaritási és demokrácia-igazgatás létrehozását egy újjáépítési alaphoz, mint amilyen a Marshall-terv akkori gazdasági együttműködési vezérlése volt. A támogatásoknak bármely EU-tag számára rendelkezésre kell állniuk, feltéve, hogy tiszteletben tartják az európai szerződések és az Európai Unió Bírósága ítéleteinek alapvető értékeit. Azon országoknak, amelyek figyelmen kívül hagyják a bírósági határozatokat, el kell veszíteniük a forrásokhoz való hozzáférést.

Egy ilyen terv minden bizonnyal vitatott lenne. A Marshall terv is az volt. Az európai demokratáknak azonban meg kell találniuk az EU-szerződésekben foglalt értékek védelmezésének módjait.

Nem jámbor szavakkal és üres fenyegetésekkel, hanem mindenütt érthető nyelvvel: a pénz nyelvével.