Schudich Nándor 1856-1919
https://www.geni.com/people/N%C3%A1ndor-Schudich/6000000007280737681
http://erdeszetilapok.oszk.hu/00760/pdf/EL_1921_01-02_28-31.pdf

Schudich Nándor, 1887. november 1. - 1955. január 12.

http://erdeszetilapok.oszk.hu/00182/pdf/EL_1955_07_297-298.pdf

1955 január 12-én hunyt el Schudich Nándor erdőmérnök, az Állami Erdőrendezési Intézet sátoraljaújhelyi kirendeltségének „Szocialista Munkáért Érdeméremmel" kitüntetett vezető főmérnöke. Erdőgazdaságunk értékes, kiváló szaktudású, és a munkáján utolsó lehelletéig fáradozó dolgozóját vesztette el benne.

Fűzéren született 1887 november l-én;  erdészcsaládból. 

Középiskoláit Eperjesen végezte, s 1905-ben ott is érettségizett. Apja és nagyapja hatalmas erdőbirtokokat kezelt, s a diák Schudich Nándor fiatalon megismerte az erdők jelentőségét és szépségét. A nyári szünetekben örömmel csatlakozott édesapja erdészeti munkatársaihoz, élvezettel járta velük együtt az erdőket és résztvett az erdőbecslési és egyé b erdészeti munkákban.

Ilyen körülmények után választotta élete hivatásául az erdészeti pályát. 1905 őszén (került Selmecbányára a Bányászati és Erdészeti Főiskola erdőmérnöki szakosztályára hallgatónak. Igen szorgalmasan tanult, ösztöndíjas hallgató volt; tanulmányait 1909-ben fejezte be.

Egyéves katonai szolgálat után erdészeti szolgálatát a besztercei erdőigazgatóságon 1910 őszén kezdte meg. Munkáját már gyakornoki évei alatt a sokoldalúság jellemzi: az építési osztályon fűrésztelepeket mért fel, erdei vasutakat és lakóházakat tervezett, vágásterületeket jelölt ki.

Az erdészeti államvizsgát 1912 őszén tette le Budapesten, s egy évig — továbbra is az építési osztályon dolgozva — erdei vasutak részletes építési terveit készítette.

1913 őszén a borgói alsó erdőgondnokság vezetését bízták rá és ebben a munkakörben 'egyéb munkái mellett helyreállította a Beszterce folyónak az áradások által megrongált partvédő műveit és szintezte az árvízmagasságokat.

Az első világháború alatt 1914 augusztusától 1919 márciusáig kellett katonai szolgálatot teljesítenie. Ezt követően — mivel özvegy édesanyjáról és hat testvéréről is gondoskodnia kellett — a fűzérradványi uradalomban az erdőrendezői állást foglalta el Fűzéren. Élete javarészét itt töltötte ebben a munkakörben egészen a felszabadulásig. A közel három év tized alatt nagylátókört kívánó munkáját igen eredményesen végezte: 24 ezer kataszteri hold erdőt teljesen felmért a háromszögeléstől kezdve, új üzemterveket készített a területre, rendezte a kataszteri és telekkönyvi viszonyokat, nyüvántartotta a változásokat, elintézte a 24 km hosszú hegyközi erdei vasút kisajátítási problémáit. Évente összeállította a favágási  terveket s mindezeken kívül az egész erdőbirtokon mintegy 150 km erdei utat tervezett. A világháborúban megviselt egészségi állapota ellenére nagy akaraterővel is eredményesen látta el fáradságos munkafeladatát. Mind ő, mind a hozzá beosztott fiatalabb erdőmérnökök túlfeszített munkát végeztek. Munkatársai a munkabírását, alaposságát és szorgalmát elismerték és csodálták. Korábbi fiatalabb munkatársai hosszú évekkel később is hálával telt köszönő sorokkal keresték fel, mert annak alapján állták meg helyüket, amit Schudich Nándornál tanultak és tapasztaltak. Kiváló munkája elismeréséül főmérnök, erdőtanácsos, majd főerdőtanácsos lett, de mindig szerény és szorgalmas maradt, aki nemcsak fáradhatatlanul dolgozott, hanem fiatalabb munkatársait is megbecsülte, nevelte és oktatta.

 A második világháború alatt és a felszabadulás idején is családjával együtt Fűzéren. maradt. 

Rá várt a feladat, hogy a felszabadulást követően a falusi dolgozóknak az erdőben munkalehetőséget, a városnak pedig tűzifát biztosítson.

Azonnal felvette a kapcsolatot a megyei és városi vezetőkkel, s megbízást kapott a hegyközi erdei vasút helyreállítására, a munka megindítására, a lakosság és az üzemek tűzifával való ellátására, valamint az erdők állapotának javítására. Mindezt úgy tudta végrehajtani, hogy a környék falusi lakossága nemcsak tisztelte, hanem szerette is.

A földbirtokreform rendelkezéseit az általa kezelt erdőkre nézve saját maga hajtotta végre.

1946 tavaszán a hegyközi területen kívül is jelentős terület felelőse lett, mint felügyeleti tiszt. A nagy terület bejárása gyakran megkívánta tőle a napi 30—40 'km gyaloglást, s két évi megfeszített munka után 1948-ban súlyos beteg lett. Felgyógyulása után — teljes felépüléséig — irodai beosztásban dolgozott.

1950-ben megbízták a sátoraljaújhelyi erdőrendezőség megszervezésével és vezetésével, s már ugyanebben az évben — 63 éves korában — személyesen háromszögelt Háromhuta község határában, s fiatal munkatársait oktatta, tanította 40 év alatt szerzett tapasztalatai alapján. Munkájának köszönhető, hogy 1954 végén a munkaterületére eső közel 100 ezer hold erdő üzemtervei több mint 90 százlékban elkészültek. Munkája pontos volt, mind geodéziai, mind szoros értelemben vett erdészeti, mind pénzügyi téren. Kirendeltsége dolgozói részére a munkaterületet személyesen készítette mindig elő, s hogy a követelményeknél többet tudjon adni, nemcsak saját maga tanult állandóan, hanem munkatársai szakmai továbbképzését is nagy gonddal szervezte meg minden télen. Eredményeit nem főnöki szigorúsággal, hanem személyes példamutatással, a munka megszerettetésével érte el. Politikailag képezte saját magát is és ügyelt arra, hogy munkatársai is képezzék magukat.

Munkássága nemcsak üzemi vonatkozású volt, mert foglalkozott a Hegyköz flórájával, a hegyközi kopárok erdősítésiének problémájával, s szoros kapcsolatot tartott a botanikusokkal.

Utolsó beosztásában öt évig dolgozott. Odaadó munkáját bizonyítja, hogy az Állami Erdőrendezési Intézet még 1954-ben előterjesztette kormánykitüntetésre. A „Szocialista Munkáért Érdemérem" kitüntetést már csak özvegy felesége vehette át.

Az Állami Erdőrendezési Intézet Schudich Nándort saját halottjának tekintette. Halálával nagy veszteség érte az Erdőrendezési Intézetet és az egész magyar erdőgazdálkodást. Élete a haladószellemű szakember élete volt, aki példamutatással, fáradhatatlan munkával és nevelésével olyan érdemeket szerzett, amelyek révén továbbra is köztünk él.

Buchalla Jenő