az antik gondolkodók: Platon és Arisztotelesz a görögöknél, Cicero a rómaiaknál, majd a modern idôk kezdetén a francia "Mondd, ez ki ô" AKA Montesquieu (1689-1755) által megfogalmazott
HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA (törvényhozás (legislativ), végrehajtás (exekutiv), és bírósági itélkezés(judikativ)
- amerikaiul: Separation of powers ( a legislature, an executive, and a judiciary, which is the trias politica model);
- németül: Gewaltenteilung ( Gesetzgebung (Legislative), ausführende Gewalt (Exekutive) und Rechtsprechung (Judikative);
- svájciul és részben osztrákul: Gewaltentrennung;
- franciául: Séparation des pouvoirs (législatif, exécutif, judiciaire)
A JOGÁLLAM
- amerikaiul: Rule of Law (Albert Venn Dicey, 1885);
- németül: Rechtsstaat (Karl Theodor Welcker, 1813);
- franciául: Autorité de la loi
A jogállam 3 legfontosabb ismérve Albert Venn Dicey szerint: (An Introduction to the Study of the Law of the Constitution)
- A törvény feltétlen felsőbbsége vagy döntő súlya az önkényes hatalomgyakorlással szemben;
- a törvény előtti egyenlőség vagyis minden társadalmi osztály egyenlő alávetése az ország általános törvényének, amit közönséges bíróságok szolgáltatnak ki; és
- az alkotmány az egyének jogainak összefoglalása, ahogy azt a bíróságok meghatározták és alkalmazzák.
==============
A római jog "adiatur altera pas"-a: "halgattassék meg a másik fél is" természetesen ugyancsak a jogállam alkotóeleme, de csupán a bírósági joggyakorlatban, a judikativben.